Hazai alapok
Befektetői kislexikon
Az a minimális időtartam, amire az alapkezelő az egyes befektetési alapjaiba történő befektetést ajánlja. A minimális befektetési időtáv természetesen csak a befektetők védelmében tett ajánlás, a pénz egy része vagy egésze ennél korábban is kivonható a befektetési alapból. Az ajánlott minimális időtáv annál hosszabb, minél kockázatosabb befektetésről van szó. A magasabb kockázat nagyobb árfolyamingadozásokat takar, ami rövid távon akár szélsőséges hozamokat is eredményezhet. Minél hosszabb az időtáv, annál nagyobb valószínűséggel egyenlítik ki egymást a rövid távú kilengések, tehát "kiszámíthatóbbá" válik a hozam. Az ajánlott minimális befektetési időtáv a pénzpiaci alapok esetében általában néhány hét vagy hónap, a kötvényalapokra vonatkozóan 1-3 év, míg a részvényalapoknál jellemzően 3-5 év.
A befektetési alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjban részesül. A díj időarányos részét - a nettó eszközérték kiszámítása keretében - a letétkezelő vonja le az alap értékéből. A díj éves mértéke az alap típusától függ. Az alapkezelési díj általában a részvényalapoknál a legmagasabb (jellemzően 2-3 százalék), a kötvényalapoknál ennél kevesebb (1-1,5 százalék), míg a pénzpiaci alapok esetében a legkisebb mértékű (0,5-1 százalék).
Az ún. "alapok alapja" típusú befektetési alapok portfoliója jellemzően más befektetési alapok befektetési jegyeiből áll. Ezen a konstrukción keresztül még költséghatékonyabbá tehető a kockázatmegosztás (diverzifikáció), miután az alapban szereplő befektetési jegyek már önmagukban is számos különböző eszközt reprezentálnak, együttesen pedig még alacsonyabbra csökkenthető az egyedi értékpapírokban rejlő kockázat. Az alapok alapja másik előnye, hogy a befektetők alacsonyabb költségekkel érhetnek el olyan (rendszerint külföldi) értékpapírpiacokat, melyeken az egyedi értékpapírok adásvétele egyébként csak magas költségekkel valósítható meg.
A magyar állam adósságának kezelését irányító intézmény, amely belföldi és külföldi piacokon Magyar Állampapírok kibocsátásával von be tőkét az adósság finanszírozására. Belföldön az ÁKK által szervezett aukciókon kerülnek forgalomba a hazai állampapírok, amelyeket a befektetők az elsődleges forgalmazókon keresztül vásárolhatnak meg. Az ÁKK ezen kívül folyamatosan nyomon követi az állampapírok hazai kereskedését, honlapján (<A HREF="HTTP://www.allampapir.hu" target="_blank">www.allampapir.hu</A> ) keresztül pedig a nagyközönség számára is elérhetővé teszi a piaci információkat.
Az állam által kibocsátott, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amely az állam adósságát testesíti meg. Az államkötvények hozama - az állami garancia miatt - legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké. Magyarországon jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves fix kamatozású (eredeti kibocsátási idopont szerint) államkötvényeket bocsátanak ki.
Valamely szuverén állam által kibocsátott értékpapír. Minősítése az ország minősítésével megegyező. Az államháztartás finanszírozásának elsődleges eszköze, két legjellemzobb fajtája a kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.
American Stock Exchange. Amerikai értéktőzsde.
Kiegyenlítő kereskedelem, az egyik piacon vásárolt értékpapír vagy deviza azonnali eladása egy másik piacon az árfolyamkülönbség kihasználásra érdekében. A különböző piacok között lévő árkülönbözet kihasználására kockázat vállalása nélkül nyílik lehetőség.
Olyan tőzsdeindex, melyben minden részvényből egy darab van, tehát árfolyamuk forgalmuk súlyától függetlenül befolyásolja az indexet. Ilyen index a DJIA
Egy adott időszakban valamilyen tőzsdei termékre kötött üzletek árainak forgalommal súlyozott átlaga.
Olyan speciális kötvény, mely a kamatfizetés mellett jogot biztosít arra, hogy egy későbbi időpontban részvényre cserélhessék. Fejlettebb piacokon az átváltási jog önmagában értékesíthető (warrant).
Értékpapírok forgalomba hozatalakor alkalmazott módszer, melynek keretében a kibocsátó a vásárolni szándékozók számára az általa meghatározott feltételek szerint ajánlattételi lehetőséget biztosít. Az aukció keretében történő értékesítés hazai tipikus példái az Államadósság Kezelő Központ által rendszeresen meghirdetett diszkontkincstárjegy- és államkötvény-aukciók, ahol az elsődleges forgalmazók ajánlataiból a számára leginkább előnyös ajánlatokat fogadja el a kibocsátó.
Viszonyítási alap, amihez az adott időszaki adatot hasonlítjuk.
Befektetési alapkezelő által működtetett vagyontömeg. Cél a minél magasabb megtérülés biztosítása a meghirdetett befektetésipolitika mellett a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint megkülönböztethetünk ingatlan, értékpapír, derivatív alapokat. Technikailag pedig nyílt, és a zárt végű alapokat.
A befektetési alap könyvvizsgálója auditálja és ellenjegyzi a befektetési alap éves jelentését. A könyvvizsgáló ellenőrzi azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban és a Törvényben előírtakat. A befektetési alap könyvvizsgálójának adatait az alap tájékoztatója tartalmazza.
A befektetési alap portfoliója az adott alap befektetéseinek összessége. A portfólió elemei - az alap jellegétől és a megcélzott befektetési politikától függően - általában különféle értékpapírok (kötvények, részvények, stb.), bankbetétek, esetleg származékos ügyletek lehetnek. Az alap portfoliója a likviditás megfelelő szinten tartása érdekében likvid eszközöket is tartalmaz.
A befektetési alapkezelési tevékenység során a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatban megfelelően kialakítja a befektetési alapot, majd az alap vagyonát a kezelési szabályzatban foglalt befektetési politikának megfelelően a legjobb szakmai tudásának felhasználásával az optimális hozam elérése érdekében folyamatosan befekteti, a portfólió összetételét pedig általában rendszeresen felülvizsgálja.
Egy befektetési alap működtetésével megbízott cég. A törvények számos feltételt támasztanak, az alapkezelő cégek elé (alaptőke, személyi-tárgyi feltételek, stb) a befektetők védelme érdekében.
A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, amely képviseli tagjai érdekeit, közreműködik a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, támogatja a szakoktatást, Etikai Kódexében szakmai ajánlásokat és normákat fogalmaz meg, ügyel a piaci verseny tisztaságára és elősegíti a piac fejlődését és a befektetők tájékoztatását. A hazai befektetési alapkezelők legnagyobb része a BAMOSZ tagja.
A befektetési bankok fő tevékenységi területe a vállalati kötvény és részvénykibocsátások szervezése és lebonyolítása. Persze mindez együtt jár pénzügyi elemzések készítésével, tanácsadással, és egy sor pénzügyekhez kapcsolódó tevékenységgel. Legismertebb képviselőik: Merrill Lynch, Salomon Brothers, Goldman Sachs
A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni jogokat biztosít az alap értékeire.
A jogszabályok és a befektetési alapkezelő által az alap kezelési szabályzatában megszabott korlátok, amelyek a befektetések biztonságát szolgálják. Az állampapírokba történő befektetésekre - azok alacsony kockázata miatt - kevesebb korlátozás vonatkozik, míg például a részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más alap befektetési jegyeibe és különösen a származékos eszközökbe csak szigorú korlátok betartásával fektethető a befektetési alapok vagyona.
A befektetési politikát a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatala során. A befektetési politika bemutatja, hogy az alap kezelője pontosan milyen befektetéseket választhat és milyen stratégia alapján fektetheti be az alap tulajdonosainak megtakarításait, ezáltal fontos információkkal szolgálhat az adott befektetési alap kockázatosságát (árfolyamának ingadozását) és várható hozamát illetően. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika gyakran a törvényi előírásoknál szigorúbb megkötéseket is tartalmaz.
A befektetési alap kezelési szabályzatában, illetve vagyonkezelés és portfolió-kezelés esetén a szerződésben szereplő befektetési politika keretein belül követett és megvalósított befektetési döntések összessége. A vagyon kezelője igazodva a jogszabályi és a szerződésben foglalt korlátokhoz (pl. vásárolható értékpapírok köre, befektetési korlátok), a rendelkezésre álló elemzések segítségével értékeli a mindenkori gazdasági- és piaci környezetet, és mindezek alapján valósítja meg a saját a szakmai meggyőződésén alapuló befektetési stratégiát. A befektetési politikával szemben lényeges különbség, hogy míg a befektetési politika egy viszonylag állandó keretrendszert jelent a portfóliókezelő számára, addig a befektetési stratégia az aktuális körülményekhez igazodó, folyamatosan változó taktikát jelent.
A Törvény alapján befektetési szolgáltatónak minősülnek a befektetési vállalkozások és azok a hitelintézetek, amelyek a Törvény szerinti befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytatnak. Ez alapján a befektetési szolgáltató végezhet értékpapírszámla vezetést vagy az alapkezelők által is végzett egyéni portfolió-kezelést, foglalkozhat értékpapírok adásvételével, mint bizományos, de nem kezelhet befektetési alapokat. Erre csak befektetési alapkezelő társaság szerezhet engedélyt.
A BEVA a befektetőket kártalanító intézmény, amely olyan esetekben fizet, amikor a befektető valamely követelését egy befektetési szolgáltató nem tudja szerződésszerűen kifizetni. A kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint volt, ezt követően 2007. december 31-ig kettőmillió forint, 2008. január 1-től 6 millió forint. A kártalanítás egymillió forintnál nagyobb követelés esetén egymillió forintig a teljes követelésre, a felett a követelés 90 százalékára vonatkozik. A BEVA a kártalanítások forrásául szolgáló vagyonának legnagyobb részét azon befektetési szolgáltatóktól szedi be, melyek a BEVA tagjaiként tagdíjat fizetnek. Ezért a befektetők számára pótlólagos biztonságot jelent, ha megtakarításaikat BEVA tag befektetési szolgáltatónál helyezik el. A BEVA az árfolyamok esetleges átmeneti csökkenéséből eredő veszteségért természetesen nem nyújt fedezetet, sem a befektetési alapok befektetési jegyei, sem más értékpapírok esetében.
Összehasonlítási, viszonyítási alap, olyan adatok, melyekhez az adott időszaki számok valamilyen módon hasonlíthatóak.
Budapesti Értékpapírtőzsde. 1990-ben alapult, és azóta is Magyarország egyetlen értéktőzsdéje. Legfőbb szervei: Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, , és szakmai bizottságok (Kibocsátói, Kereskedési, és Elszámolási). Indexe: BUX. Jelenleg három szekciója van: Részvény: itt részvényekre, befektetési jegyekre, vállalati kötvényekre, és kárpótlási jegyre lehet azonnali üzleteket kötni; Állampapír: állampapírokkal kereskednek; és Származékos: tőzsdei termékekre lehet határidős, és opciós ügyleteket kötni.
Egy részvény hozamváltozásának viszonya a részvénypiaci hozamváltozáshoz. Azt fejezi ki, hogy a piac egy százalékos fellendülése mekkora és milyen irányú hozamváltozást okoz egy részvénynél.
Eredetileg az IBM (innen a Blue) részvényeit hívták így, ma a tőzsdék leglikvidebb, és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak gyűjtőneve. Szűken értelmezve a BÉT-en a következők: Matáv, Mol, OTP, Richter.
Hitelképesség.
A részvények hosszabb ideig tartó, nagymértékű árfolyamemelkedése a tőzsdén.
Spekulációs fokozatú, viszonylag nagy haszon lehetőségét, nagy kockázattal hordozó vállalati kötvény.
A befektetési alap saját tőkéjének a portfólióban lévő eszközök értékének változása miatt bekövetkező változása egy adott időszak alatt százalékban kifejezve. A befektetési alap bruttó hozama nem tartalmazza az alap működéséhez kapcsolódó és a kezelési szabályzatban részletesen és tételes feltüntetett költségeket - így például az alap- és letétkezelői díjat, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjakat. Ezen költségek levonása után megkapjuk az alap nettó hozamát. A bruttó hozamot megadhatjuk évesített hozam ill. nem évesített (nominális hozam) formájában is.
Budapest Interbank Offered Rate. Budapesti bankközi, referencia jellegű (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: BUBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.
A budapesti részvénypiac mozgását jellemző mutató, 1992-ben indították, bázisértéke visszamenőleg 1,000 ponton került meghatározásra 1991 január első kereskedési napjának árfolyamain.
Book Value Per Share : Egy részvényre jutó könyv szerinti érték
Pénzáramlás, egy társaság pénzáramlásának mérlege. Egy adott időszakban megmutatja, a vállalkozás pénzállományának változását.
Central European Stock Index (Közép-európai részvényindex). A BÉT által 1996 óta számított nemzetközi részvényindex. A következő tőzsdék papírjait tartalmazza: Budapest, Prága, Pozsony, Varsó, Ljubljana.
Németország (Frankfurt) legjelentősebb tőzsdeindexe, 1988-ban 1000 pontról indult.
Az adott tőzsdenapon egy termékben nyitott és zárt pozíció.
A napon belüli árfolyammozgásokból hasznot remélő spekuláns.
Gyakorlatilag negatív infláció, amikor az árak tartósan csökkennek. Idilli állapotnak tűnik, de legtöbbszőr valami rendellenesre utal a gazdaságban
Az értékpapírok nem materiális formája, amikor pusztán elektronikus jelként élnek tovább. Vannak országok, ahol meg lehetett maradéktalanul valósítani (pl. Dánia), de sok helyen, még idegenkednek tőle a befektetők.
Az értékpapír fizikai formában nem kerül kinyomtatásra, hanem elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyílvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatként létezik. Az ügyfél értékpapírja, mint elektronikus jel egyrészt a KELER központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetonél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással.
Származtatott (határidős, opciós) termék.
Európa talán legdinamikusabban fejlődő tőzsdéje, Frankfurti székhellyel. Legfontosabb indexe a DAX.
A pénz árfolyamának csökkentése a többi valutához lépest.
A külföldi eszközökbe fektető alapok portfoliójában olyan befektetések is találhatók, amelyek értékét egy hazai befektető számára nemcsak az adott befektetések piaci árfolyama, hanem a külföldi értékpapír devizaneme és a forint közötti átváltási arány is befolyásolja (például nem forintban kibocsátott kötvények vagy részvények). Az idegen devizában jegyzett értékpapírok esetében a forint "erősödése" a külföldi devizához képest rontja a forintban számított teljesítményt, a hazai fizetőeszköz gyengülése ugyanakkor növeli az ügyfél forintban mért hozamát.
Az a folyamat, amelynek során a gazdaság szereplői elfordulnak a hagyományos bankoktól, és az értékpapírpiacon keresnek (és találnak) forrásokat.
Az államadósság fedezésére kibocsátott kincstárjegy-fajta, Magyarországon a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja bocsátja ki a Magyar Állam nevében. Éves illetve éven belüli (nálunk 3 és 6 hónapos) diszkont (kupon nélküli, névérték alatt kereskedett) értékpapírok.
A befektetések megosztása a kockázat csökkentése céljából. A diverzifikáció megvalósítható egy befektetési kategórián belül pl. részvény, vagy különböző befektetési kategóriák kombinálásával; részvény, állampapír, ingatlan stb.
A befektetések kockázata nagyban csökkenthető, ha több különféle eszközben helyezzük el a pénzünket. A "több lábon állás" jelentősen mérsékli az egyedi értékpapírok esetében tapasztalható árfolyam-kilengéseket, miután a több elemű portfólióban található eszközök egymástól eltérő árfolyammozgásai tompítják a portfólió egyes elemeinek önálló ingadozásait. A kockázatmegosztás (diverzifikáció) egyik leghatékonyabb módja, ha befektetési alapokban helyezzük el megtakarításainkat. A befektetési alapok ugyanis általában számos különböző értékpapírból álló kosarat alkotnak, így az alap kockázata kisebb, mintha egy-egy értékpapírt vásárolnánk. A diverzifikáció tovább tökéletesíthető, ha több különféle befektetési politikájú alapot teszünk egymás mellé, mert így a különböző piacokon külön-külön tapasztalható teljesítmény-ingadozásokat is mérsékelhetjük.
New York tőzsdéjének mozgását követni hivatott index, 1884-óta jegyzik. Jelenleg az USA harminc legfontosabb részvényének, egyszerű árral súlyozott átlaga.
Dividend per Share: Egy részvényre jutó osztalék
A befektetési folyamat azon szakasza, amikor a tőkét juttató fél a célvállalat vezetői által szolgáltatott információkat részletesebb elemzés alá vonja. Mindez magába foglalhatja a célvállalat meghatározó vevőivel, szállítóival, sőt néha még a legfontosabb versenytársaival való puhatolódzó elbeszélgetést, esetleg a potenciális vevőkkel vagy stratégiai partnerekkel folytatott egyeztetéseket.
Kötvénypiaci értékpapírok hátralévő átlagos futamideje. Az értékpapírok egyes kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési időpontokat. A durationt, mint az egyes kötvények kamatlábérzékenységét kifejező mutatót használják.
Az alap nettó eszközértékét elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával kapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami a befektetési jegyek aktuális forgalmazási árfolyamának alapjául szolgál. Ahhoz, hogy egy befektetési alapban lévő befektetésünk aktuális értéke meghatározható legyen, az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szorozni a birtokunkban lévő befektetési jegyek darabszámával. Az egy jegyre jutó nettó eszközértéket minden alapkezelő rendszeresen közzéteszi, így az ügyfelek folyamatosan figyelemmel kísérhetik a befektetésük értékének változását.
Az egyéni portfolió-kezelés lényege, hogy a befektető (megbízó) és a portfolió-kezelője (megbízott) között a megbízó pénzügyi céljait és kockázatvállalási hajlandóságát tükröző szerződés jön létre. A szerződés lehetővé teszi, hogy a megbízott a megbízó egyéni kockázatvállalási hajlandóságához és hozamelvárásához legjobban igazodó portfoliót állítson, össze és azt a szerződésben meghatározott befektetési politikának és a Törvényben leírtaknak megfelelően kezelje. Míg a befektetési alapkezelési tevékenység a vagyonkezelés sztenderdizált formája, az egyéni portfolió-kezelés személyre szabott szolgáltatás lehetőségét adja meg a befektetőknek. Hátránya a befektetési alapkezeléssel szemben, hogy csak nagyobb (jellemzően több 10 millió forintnyi) befektetés esetén tud megfelelni a méretgazdaságosság - költséghatékonyság elveinek.
Az a jutalék, amit a befektető a befektetési jegy megvásárlásakor - azaz befektetéskor - fizet a forgalmazó részére. Az eladási jutalékot meghatározhatják százalékos formában, egy meghatározott fix pénzösszegben, esetleg a kettő kombinációjaként. A nemzetközi gyakorlatban a befektetési jegyek eladásához kapcsolódóan általában a százalékos jutalékmegállapítás jellemző, de a hazai gyakorlatban a minimális mértékű fix összegű jutalék gyakorlata terjedt el.
Az a piac, ahol az értékpapírok kibocsátásakor az első eladásuk történik.
A tőzsdei ügyletek elszámolását végző intézmény, Magyarországon a KELER Rt.
Okirat, amely tulajdonjogot (részvény), hitelviszonyt (kötvény), vagy dologi jogot (közraktárjegy) testesít meg, úgy hogy e jogot az értékpapír nélkül sem gyakorolni, sem átruházni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Értékpapírnak minősül minden, amit a törvényalkotó ezzel a címkével ruház föl, de általánosságban pénzhez, vagyonhoz kapcsolódó jogok megtestesülései.
Olyan befektetési alap, melynek portfolióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) alkotják. A fenti felsorolásból látható, hogy az értékpapíralap portfóliójában nem csak értékpapírok találhatóak, ingatlanokba ugyanakkor nem fektetheti a befektetetők vagyonát.
A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás (olyan, mint egy bankszámla, csak pénz helyett értékpapírokkal).
Értékpapírok áthelyezése az egyik értékpapírszámláról egy másikra.
A társaság könyv szerinti értéke.
A Törvény szerint a befektetési alapkezelők kötelesek elkészíteni és a befektetőik számára hozzáférhetővé tenni az általuk kezelt befektetési alapok éves jelentéseit. Az éves jelentés bemutatja az egyes alapok befektetési politikájának alakulását, az adott alap hozamára legjobban ható piaci eseményeket, a befektetési alap portfoliójának év végi összetételét, annak változását az előző év végéhez képest, a nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam) alakulását. Az éves jelentést a befektetési alap könyvvizsgálója auditálja. Az éves jelentést az alap kezelője legkésőbb a tárgyév lezárását követő 120 napon belül teszi elérhetővé a befektetők számára. Az éves jelentés mellett havi portfólió-jelentés és féléves jelentés segíti a befektetők tájékozódását.
Az évesített hozam százalékos formában fejezi ki az adott befektetés éves átlagos teljesítményét. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) - igazodva a Törvényhez - az egy évnél rövidebb időtartamú befektetések hozamának évesítését nem ajánlja, miután az időszak rövidsége miatt az évesítés felnagyíthatja az egyes periódusokban tapasztalható árfolyam-kilengéseket. Ez az eljárás a tájékozatlanabb befektetők megtévesztésére alkalmas lehet, ezért az éven belüli hozamokat az alap kezelője általában nem évesített (nominális) hozamként tünteti fel.
Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő intézmény.
Olyan ügylet, mely egy másik ügylet kockázatát hivatott ellensúlyozni, vagy kiküszöbölni. Célja a meglévő nyitott pozóció kockázata ellen történő védekezés, egy ellentétes irányú - de nem feltétlenül ugyanarra a határidőre szóló - pozíció nyitásával.
Tartalmában az éves jelentéshez hasonló, a befektetési alapkezelők által készített jelentés, melyet az alap kezelője a tárgyfélévet követő 45 napon belül tesz elérhetővé a befektetők számára. A féléves jelentést az éves jelentéssel ellentétben a befektetési alap könyvvizsgálója nem auditálja.
Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a PSZÁF-nak fizet. A felügyeleti díj időarányos része a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így az alapkezelő által közzétett árfolyam- és hozamadatok már a díj levonása utáni helyzetet tükrözik. Emiatt a befektetőt csak közvetve terheli ez a költség.
A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei - forgalmazásának módja a folyamatos forgalmazás, melynek során az értékpapír kibocsátója azonos névértékű, azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, egyidejűleg biztosítja azok folyamatos visszavásárlását.
A forgalmazási díjaknak a befektetési jegyek vételénél és visszaváltásánál felmerülő vételi és eladási jutalék számítanak, melyek mértéke megtalálható a forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzatában és alap kezelési szabályzatában. A díjak mértéke a nemzetközi gyakorlatban általában magasabb a részvényalapoknál, mint a kötvényalapoknál vagy a pénzpiaci alapoknál. Magyarországon viszont gyakoriak a fix forgalmazási díjak. A forgalmazási díjak közvetlenül a befektetőt terhelő költségek, levonásuk után számítható ki a befektetés nettó hozama.
A befektetési alapkezelőnek a befektetési jegyek befektetők felé való értékesítésére forgalmazót kell megbíznia. Az alapkezelők az általuk kezelt alapok forgalmazására igyekeznek olyan forgalmazókkal szerződést kötni, amelyek kiterjedt forgalmazói hálózattal rendelkeznek. Ez magyarázza, hogy a hazai piacon működő alapkezelők forgalmazói legtöbb esetben a fiókhálózattal rendelkező bankok és hitelintézetek köréből kerülnek ki. A forgalmazók lebonyolítják a befektetési jegyek adásvételét, vezetik a befektetéshez szükséges értékpapírszámlát, közreműködnek a befektetők tájékoztatásában. A befektetési alapok tulajdonosai ilyen módon a forgalmazó ügyfelei, ennek megfelelően az egyéni ügyféladatok kizárólag a forgalmazó birtokában lehetnek, azokat a befektetés alapkezelő nem ismerheti. Az értékpapírszámlákat vezető forgalmazó cégen keresztül az ügyfelek biztonságát a Befektetővédelmi Alap (BEVA) szolgáltatásai is növelik.
Olyan index, melyben a papírok forgalmuk arányában szerepelnek, tehát a nagyobb forgalmú részvények súlya nagyobb.
Olyan, a befektetési alapok nettó eszközértékének kiszámítására alkalmazott módszer, amely a T. napon beérkezett vételi vagy visszaváltási megbízások az alap portfoliójában lévő értékpapírok T.+1. napi árfolyamának figyelembe vételével állapítja meg a befektetési alap árfolyamát. A módszer lényege, hogy a befektető úgy ad megbízást befektetési jegy vételére vagy visszaváltására, hogy az ügylet teljesülésének tényleges, következő napi árfolyamát még nem ismeri.
Egy cég részvényeinek nem stratégiai befektetők kezén lévő szelete. Gyakran az öt százaléknál kisebb pakettek összessége.
Financial Times Stock Exchange, London részvényindexe.
A garantált alap olyan befektetési alap, melyhez tőkegarancia, esetlegesen hozamgarancia is kapcsolódik. A garantált visszafizetésen felül a befektetők általában többlethozamból is részesedhetnek, az alap portfóliójában lévő eszközök értékváltozásának függvényében.
Egy társaság piaci ára és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet.
Ezen a piacon valamilyen jövőbeli szállítási határidőre adhatnak el, vagy vehetnek a befektetők. A határidő a tőzsdei határidős ügyleteknél (futures) standardizált, míg a tőzsdén kívüliek (forward) estében nem.
A határidős ügylet keretében az ügylet eladója az ügylet alapját képező szerződésben rögzített áron, mennyiségben, helyen, egy jövőbeni időpontra eladja, a vevő pedig megvásárolja az ügylet tárgyát képező eszközt (értékpapírt, devizát, tárgyi eszközt, stb.). A határidős ügyletkötések általában fedezeti, spekulációs, illetve arbitrázs célú üzletek. A fedezeti céllal történő ügyletkötés célja, hogy egy meglévő kitettséget ellentétes irányú ügylettel semlegesítsen. A spekulatív célú határidős üzletkötés esetén a vevő/eladó az üzlet tárgyát képező eszköz árfolyamának emelkedésére/esésére számít, ezért a határidős piacon köt "fogadást". Az arbitrázs-ügyletek célja a piaci árazási anomáliák kijátszása.
A hátralévő átlagos futamidő a kötvények, illetve kötvényekből álló portfoliók kockázatosságának jellemzésére használt mérőszám, Minél hosszabb a hátralévő átlagos futamidő, annál kockázatosabb a befektetés, hiszen a magasabb durációjú eszközök a piaci hozamok egységnyi elmozdulására nagyobb árfolyamváltozással reagálnak. A pénzpiaci alapok átlagos futamideje általában lényegesen alacsonyabb a kötvényalapok durációjánál, emiatt a kötvényalapok kockázati szintje magasabb, mint a pénzpiaci alapoké. Az alapkezelők általában a duráció változtatásával próbálják meglovagolni a piaci trendeket: a kötvényhozamok várható csökkenésekor az alap kezelője növeli, ellenkező esetben csökkenti az átlagos hátralévő futamidőt.
A Törvény alapján a befektetési alapkezelők havonta kötelesek elkészíteni az általuk kezelt befektetési alapok havi portfolió-jelentését. A havi portfolió-jelentés a befektetési alap portfoliójának eszközcsoportok szerinti megoszlását tartalmazza, míg a befektetési alapban lévő egyedi értékpapír megoszlását az éves jelentés, valamint a féléves jelentés mutatja be. A jelentést az alap kezelője a hónap végét követő 10. napig teszi elérhetővé az alap forgalmazási helyein.
Olyan, befektetési alapok nettó eszközértékének kiszámítására alkalmazott módszer, amely az alap T. napi árfolyamában az alapban lévő befektetések T-1. napi piaci értékét tükrözteti. Mivel ilyen módon a T. napi forgalmazási idő alatt következtetni lehet az alap T+1. napi árfolyamára, az alap befektetési jegyeinek megvásárlásával (az árfolyam várható növekedésekor) vagy eladásával (az árfolyam várható csökkenésekor) kockázatmentes nyereségre lehetne (arbitrázs) szert tenni. Az alap forgalmazója ennek kiküszöbölésre a forgalmazás során az alapok meghatározott időn belüli (néhány nap) visszaváltásához kapcsolt többlet-visszaváltási jutalékot számíthat fel.
A nemzetközi hitelminősítő intézetek a hosszú lejáratú adósságok esetében betűsorozatokkal jelzik egy hitelfelvevő kockázati besorolását. A besorolás iránytű annak meghatározásához, hogy a befektető mekkora tartalékot képezzen az adott befektetés mellé. A Moody's besorolása: Aaa -legjobb, Aa, A, Baa, Ba, b, Caa, Ca, C- a legrosszabb.
Az árfolyamok növekedése a tőzsdén (szűkebben, az árfolyamok és a forgalom együttes emelkedése)
Annak a pozíciója, aki valamilyen terméket vett, s célja a későbbi eladás.
A hozam a befektetés adott időszak alatti teljesítményét jelzi. Bankbetét esetén a befektetés hozama megegyezik a kifizetett kamatok adta pénzbeli növekménnyel. Egy kötvény hozama a kötvény által fizetett kamatból és a kötvény árfolyamváltozásából adódik össze. A részvény befektetések esetében a befektetés hozama a kifizetett osztalékok és a részvény adott időszak alatti árfolyam-változásának összege. A befektetési alapokba történő befektetés esetén a hozam a befektetési jegyek árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközérték) változásából adódik, melyet - a hozamfizető alapok esetében - egyszeri, vagy rendszeres hozamkifizetések is gyarapíthatnak. Megkülönböztetünk bruttó, illetve nettó hozamokat, de évesített és nem évesített (nominális) hozamról is beszélhetünk.
A befektetés minimális hozamára vonatkozó garanciavállalás, ami a piaci árfolyamváltozásoktól függetlenül is meghatározott mértékű hozam elérését teszi lehetővé. A hozamgarancia minden esetben feltételezi a tőke visszafizetésére vonatkozó garanciavállalást is. A befektetési alapok között jellemzően a származtatott ügyletekbe fektető befektetési alapok biztosítanak egy futamidő alatti minimális hozamot (azaz hozamgaranciát), de a pénzpiaci konstrukciók között is léteznek hozamgaranciát kínáló termékek.
Az azonos kockázatú, de különböző lejáratú hitelpapírok hozamát (belső megtérülési rátáit) mutató görbe.
A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alapok esetében alap teljes futamideje alatt a befektető számára elérhető maximális hozamot mutatja.
International Accounting Standards. Nemzetközi számviteli elvek és standardok.
Nemzetközi Valutaalap.
Egy piac alapvető mozgásáról folyamatosan tájékoztató mutató. Részvényeknél általában árfolyamindexet, kötvényeknél hozamindexet használnak.
Olyan befektetési alap, amely portfoliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, S&P 500, FTSE 100, stb.) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az A fentiekből következően - az összetétel egyezősége miatt - az indexalap bruttó hozama megközelítőleg együtt mozog a mintaként vett piaci index hozamával. Az indexkövetés az ún. passzív stratégiák közé tartozik, tehát a vagyonkezelő nem a saját piaci várakozásainak függvényében, hanem mechanikus szabályok mentén fekteti be az alap tőkéjét.
Pénzromlás, az árak tartós növekedése. Az inflációt több termékcsoportra értelmezhetjük. Leggyakoribb inflációs mutatók a termelői és fogyasztói árindexek. A fogyasztói árindexből a volatilisebb energia és élelmiszerárak elhagyásával származtatják az ún. maginflációs (core infláció) mutatót.
Az a sáv, melyen belül egy deviza árfolyama mozoghat, a két szélén a jegybank interveniál; devizát ad el, vagy vásárol az árfolyam sávon belül tartása érdekében.
Az értékpapíralapok mellett a befektetési alapok eszközstruktúra szerinti másik nagy csoportja. Az ingatlanalapok portfoliójában az ingatlanok mellett szerepelhetnek még látra szóló és lekötött bankbetétek és egy évnél nem hosszabb lejáratú állampapírok. Hozamukat az ingatlanok értéknövekménye mellett azok hasznosításának (bérbeadás) bérleti díj bevételeiből, valamint ingatlanfejlesztési tevékenység hasznaiból biztosítják befektetőiknek. Az ingatlanalapok kockázatukat tekintve a kötvény és a vegyes alapok között helyezkednek el. Az ingatlanalapok az ajánlott minimális befektetési időtáv szerint középtávra, azaz minimálisan 2-3 évre ajánlott befektetések.
Általában a jegybank nyíltpiaci műveletét értjük rajta, amikor devizát, vagy pénzpiaci terméket vesz vagy ad el. Intervencióról beszélünk akkor is, ha a részvénykibocsátó, vagy forgalmazó vesz vagy ad el részvényt, a részvényárfolyam karbantartása érdekében.
Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalatok és a lakosság megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőinek számítanak. Az intézményi befektetők csoportjába az aktuális hazai törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, befektetési alapkezelők, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, biztosítótársaságok, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magán-nyugdíjpénztárak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
A bankok bankja, a monetáris politika fő irányítója. Magyarországon az MNB (Magyar Nemzeti Bank) látja el ezt a funkciót, viszonylagos függetlenséget élvez a kormányzati beavatkozásoktól.
Azon időszak, amely alatt a befektetők a jegyzés útján megvásárolható értékpapírokat lejegyezhetik.
A jelenérték egy adott jövőbeni pénzösszeg jelen időbeni értékét jelenti. Általános szabály, hogy a jelenérték a jövőbeni értéknél alacsonyabb, mert az idő múlásával a jelenben befektetett tőke kamatoztatható. Egy befektetés jelenértékét úgy számítjuk ki, hogy a jövőbeni ismert, vagy várt kifizetések értékét csökkenjük (diszkontáljuk) az adott időszakra elvárt hozammal. A jelenérték-számítás egyik legfontosabb kérdése annak az elvárt hozamrátának a becslése, amit a jövőbeli időszakra vagy annak egyes részidőszakaira reálisnak tartunk. Egy példa: a fix kamatozású kötvények esetében a rögzített jövőbeli kifizetéseinek piaci hozamelvárással diszkontált jelenértékeit összegezve éppen a kötvény jelenlegi árfolyamát (azaz: a jövőbeli kifizetések jelenértékét) kapjuk.
Jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a jelzálogbank egy meglévő hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki. Az állampapíroknál általában kockázatosabb, de biztonságosnak számító befektetés, hiszen a kibocsátó bank visszafizetési garanciája mögött szigorú feltételek szerint meghatározott ingatlanfedezet található. A jelzáloglevelek a jelzáloghitelezés hazai felfutása óta Magyarországon is népszerű befektetésnek számítanak, főként a kötvényalapok valamint a nyugdíjpénztárak körében.
A kamat a pénz ára, amelyet a pénz használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonos helyett ő hasznosítja.
A piaci kamatszint ingadozása elsősorban a kötvénypiaci befektetések értékére hat. A kamatlábak emelkedése a fix kamatozású kötvények árfolyamát csökkenti, miután hozamelvárások emelkedésének hatására a jövőbeli fix kifizetések diszkontált értéke (azaz: jelenértéke) csökken. Az elvárt kamatszint csökkenése ugyanakkor növeli az előre rögzített kifizetések jelenértékének összegét, azaz a fix kamatozású kötvények árfolyamát. Általában igaz, hogy egy kötvény (vagy kötvényportfólió) kamatkockázata annál nagyobb, minél hosszabb az eszköz (vagy portfólió) átlagos hátralévő futamideje.
Az állam által kibocsátott és garantált, általában 1 éves futamidejű, dematerializált értékpapír. Jegyzése a diszkont kincstárjegyektől eltérően, a névértékkel megegyező áron történik. A befektető lejáratig számított hozama az előre meghirdetett mértékű kamatszintből származik. A hozamhoz és a névértékhez a befektető az értékpapír futamidejének lejáratakor jut hozzá.
Olyan részvény, melynek tulajdonosa alapszabályban meghatározott mértékű kamatra jogosult. A magyar Gt. szerint az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott kamatra jogositó részvények is kibocsáthatóak, amelyekre akkor is fizetendő kamat,ha a társaságnak nincs az adott évben eredménye.
A kötvényeken található szelvény, melyet a kamat fizetésekor levágnak, és kifizetik az ellenértékét. Régebben kuponnak nevezték.
Vállalat esetén összes részvénye szorozva az aktuális piaci árral. A tőzsdei kapitalizáció az összes tőzsdén futó cég kapitalizációjának összege.
Olyan tőzsdeindex, melyben a kosarat alkotó papírok kapitalizációjuk arányában szerepelnek.
A KELER Rt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír kereskedelem.
Központi Elszámolóház és Értéktár Rt, a brókercégek pénz és értékpapírszámláit vezeti (multilaterális nettósítás elvén). Elszámolási idő tőzsdei üzletkötéseknél: részvényeknek öt nap (T+5), állampapíroknak két nap (T+2). Az Épt. (1996. évi CXI.) tizedik részének szabályai alapján működő elszámolóház.
A nemzetközi piacokon az olyan árfolyam elnevezése, mely két deviza között áll fenn és egyik deviza sem az USD. A magyar terminológiában a fentieknek megfelelően azon árfolyamokat hívjuk keresztárfolyamnak, melyben nem szerepel a magyar forint (HUF).
Befektetési alapok esetében az alapkezelői- és a letétkezelői díj összege. Éves összegének időarányos részét az alapkezelő és a letétkezelő naponta terheli a befektetési alapra, így az alap napi nettó eszközértéke és a befektetési alap nettó hozama már tükrözi ezen költségek levonását.
A befektetési alapkezelő egy alap indításakor a tájékoztatón kívül kezelési szabályzatot köteles készíteni és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. A kezelési szabályzat készítésének a célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfoliójában előforduló befektetések napi értékelésének módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak jegyzési időszakban, valamint a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.
Az értékpapírok esetében a kibocsátó lehet jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a kibocsátott értékpapírban megtestesített kötelezettségét a maga nevében teljesíti. A részvények esetében a kibocsátó cégek kötelezettségként vállalják például, hogy az általuk kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak a vállalat éves közgyűlésén megállapított osztalékot kifizetik. Ugyanígy a kötvények kibocsátói a kötvényekhez kapcsolódó kamat időnkénti kifizetését és a kötvény névértékének lejáratkori visszafizetésére tesznek ígéretet.
Az állam rövid távú (3, 6, és 12 hónapos futamidő) finanszírozására kibocsátott értékpapír, két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. Az utóbbi kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési eszköz.
Készpénz nélküli, számlaterheléssel, illetve jóváírásssal történő fizetési rendszer.
A befektetések kockázata nagyban csökkenthető, ha több különféle eszközben helyezzük el a pénzünket. A "több lábon állás" jelentősen mérsékli az egyedi értékpapírok esetében tapasztalható árfolyam-kilengéseket, miután a több elemű portfólióban található eszközök egymástól eltérő árfolyammozgásai tompítják a portfólió egyes elemeinek önálló ingadozásait. A kockázatmegosztás (diverzifikáció) egyik leghatékonyabb módja, ha befektetési alapokban helyezzük el megtakarításainkat. A befektetési alapok ugyanis általában számos különböző értékpapírból álló kosarat alkotnak, így az alap kockázata kisebb, mintha egy-egy értékpapírt vásárolnánk. A diverzifikáció tovább tökéletesíthető, ha több különféle befektetési politikájú alapot teszünk egymás mellé, mert így a különböző piacokon külön-külön tapasztalható teljesítmény-ingadozásokat is mérsékelhetjük.
Tőzsdei kötésegység, a szabványosított határidős, illetve opciós tőzsdei termékre vonatkozó szabványosított kereskedési egység.
Túlzott emelkedés vagy esés után a tőzsde (vagy csak egy részvény) árfolyama visszaesik vagy emelkedik az ellenkező irányába.
A kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal a kötvény tulajdonosa felé, hogy a kötvény futamideje alatt megfizeti részére a kötvény kamatait, valamint a kötvény lejáratakor annak névértékét. A kötvény tulajdonosa így általában rendszeres időközökben kapja a kamatokat, és általában a futamidő végén az utolsó kamatfizetésnél kifizetik neki a kötvény névértékét is. A részvényekkel ellentétben a kötvény nem jogosítja fel tulajdonosát a társaság irányításában való részvételre és az osztalékfizetésre. Kamatozásuk szerint a kötvényeket két nagy csoportba soroljuk: fix kamatozású és változó kamatozású kötvények. A fix kamatozású kötvények a teljes futamidejük alatt előre meghatározott időpontokban fix összegű kamathoz juttatják a befektetőt. A változó kamatozású kötvényeknél a kamat nagysága változó, értéke általában valamilyen pénzpiaci referenciakamathoz (pl. BUBOR), esetleg az inflációhoz kötődik. Magyarországon a leggyakoribb kötvénybefektetési forma az államkötvény, de léteznek vállalati kötvények és jelzáloglevelek is.
A kötvényalap olyan befektetési alap, amely eszközeinek döntő részét hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban (államkötvény, vállalati kötvény, jelzálogkötvény) és betétjellegű befektetésekben tartja. A kötvényalapok összetételüknél fogva kisebb kockázatúak, mint a részvény vagy a vegyes alapok, hosszabb távon a bankbetéteknél nagyobb hozamot érhetnek el. A kötvényalapok jellemzően a középtávú - több éves időhorizontú - befektetésekhez tartoznak. Rövidtávon ugyanis a piaci kamatszint változása a kötvényárfolyamok jelentős ingadozását okozhatja, több éves időtávon viszont már sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt várhatunk a kötvényalapoktól.
A vételi és az eladási ár számtani átlaga.
Egy cég részvényeinek nem stratégiai befektetők kezén lévő szelete. Gyakran az öt százaléknál kisebb pakettek összessége.
Olyan index, melyben a részvények közkézhányaduk kapitalizációjának arányában részesednek.
Tőzsdei összeomlás, a részvényárak általános és nagy esése.
Az a vállalkozás, amelyben a külföldi tulajdonosi részesedés a jegyzett tőkéből eléri a 10 %-ot.
A befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet. A letétkezelő egyrészt fontos feladatokat lát el a befektetési alapok napi működtetésében (vezeti a befektetésekhez kapcsolódó értékpapír- és pénzforgalmi számlát, megállapítja a nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, stb.), másrészt biztosítja a befektetési alapok törvényi szabályozásnak megfelelő működését (ellenőrzi a kezelési szabályzatban és a törvényben foglaltaknak való megfelelést, ezek sérülése esetén írásban értesíti az alap kezelőjét, szükség esetén a PSZÁF-ot).
A letétkezelő a letétkezelői feladatainak ellátásáért letétkezelési díjban részesül. A díj levonása az alapkezelési díjhoz hasonlóan történik: minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, a letétkezelői díj időarányos részét levonja az alap értékéből. A befektetési alap nettó hozamában ilyen módon már a letétkezelői díj levonása utáni hozam.
Olyan értékpapír, amelyre a piacon rendszeresen és nagyobb mennyiségben születnek üzletkötések. A megfelelő forgalom eredményeképpen a befektető - igény esetén - könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül megvásárolhatja, illetve értékesítheti a likvid értékpapírokat.
A befektetési alapkezelő az alap típusának megfelelő, hosszú távra vásárolt, stratégiai befektetések mellett folyamatosan tart bizonyos százalékú ún. likvid eszközt is az alap portfoliójában. A likvid eszközök tartásának fő célja, hogy az alap kezelője a befektetési alapból történő nagyobb tőkekivonás esetén is gyorsan és komolyabb árfolyamveszteség nélkül tudjon likviditást teremteni a visszaváltások fedezésére. Likvid eszköznek minősül a számlapénz, bankbetét, állampapír és a repo ügylet.
Annál likvidebb egy piac, minél rövidebb idő alatt végrehajthatók az ügyletek (mindig van vevő és eladó), minél folytonosabb az áralakulás (nincsenek szélsőséges elmozdulások), és végül minél kisebbek a tranzakciós költségek. Részvényekre bontva is hasonlót kapnánk a likvidítás definíciójára.
A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs. Az alap kezelője azonban a kezelési szabályzatban meghatározhatja, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.
A befektetési alap portfoliójában lévő eszközök nem csupán a piaci árfolyammozgások miatt fellépő kockázatnak vannak kitéve, hanem a likviditási kockázatnak is, ami egy-egy eszköz alacsony piaci forgalmából ered. Egy-egy ilyen kisebb likviditású eszköz nagyobb tételben történő megvétele vagy eladása sokszor nehézségekbe ütközhet, miután az eladói, illetve vevői oldalon álló ajánlatok gyakran nem elégítik ki a befektetői kívánalmakat. Ebben az esetben a befektető az elméleti középárfolyamhoz képest árfolyamveszteséget szenvedhet el, ami rontja a befektetések hozamát.
Forgóeszközök, osztva a rövid lejáratú kötelezettségekkel.
Értékpapír-fedezet mellett nyújtott banki hitel. A hitelintézetek az ügyfeleik számára általában kedvezőbb kamatozás mellett nyújtanak kölcsönt, ha az ügyfél értékpapírszámláján lévő értékpapírok (pl. részvények, állampapírok, befektetési jegyek) fedezetbe vételével biztosíthatják magukat. A befektetési jegyek fedezetként történő felhasználásával felvett lombard hitel az ügyfél számára kedvező lehetőség abban az esetben, ha a befektetőnek csak átmenetileg van szüksége pénzre, és erre az időszakra nem szeretne megválni a befektetési jegyeitől.
London tőzsdéje, Európában a legnagyobb. Legfontosabb indexe: FTSE 100.
Árfolyam-emelkedésre spekulálás.
Állampapírok esetében az aukciókon történt kibocsátásokat követő adásvételi ügyleteket jelenti. A másodlagos piac az elsődleges forgalmazók, befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők egymás között lebonyolított ügyletei mellett magában foglalja a magánbefektetők adásvételeit is. Az állampapírok másodlagos piacának ügyletkötései jelentős részben a tőzsdén kívüli (OTC - over the counter) piacon, míg egy kisebb része a tőzsdei kereskedésben bonyolódik. A részvények másodlagos piaca Magyarországon nagyobb részben a tőzsdén, kisebb részben a tőzsdén kívül valósul meg.
A MAX index a magyar állampapír index család tagja. A MAX index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő éven túli államkötvényeket Az index a kosarában található állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg.
A MAX Composite index a magyar állampapír index család tagja. A MAX Composit index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató. Az index a kosarában található állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg.
Ezek az adatok a naponta kiszámított MAX index család értékeit jelentik. Az index értékek tehát visszamenőlegesen is, bármely napra (1996.12.31-ig visszamenően) visszakereshetőek.
A befektetési alapok (vagy más értékpapírok) kibocsátása során rögzített felső korlát, ami a jegyzés során elfogadható tőke maximumát jelzi. A befektetési alap kezelési szabályzatának ki kell térnie arra, hogy a rögzített maximumot meghaladó jegyzési igény esetén a jegyzés lezárása után milyen módszer szerint (pl.: jegyzésarányos vagy kártyaleosztásos allokáció) fogják szétosztani a jegyzők között az igényelt értékpapírt.
A milliárdos vagyonnagyság, amely a befektetési alapokat jellemzi, teszi lehetővé, hogy az alapkezelő kedvező díjakkal bonyolítsa le az alapban lévő értékpapírok adásvételét. Emellett az alapkezelő által alkalmazott befektetési szakemberek és a kapcsolódó egyéb költségek az alapkezelő által menedzselt 100 milliárdos nagyságrendű vagyonra vetítődnek. Ez a hatékony eloszlás teszi lehetővé az alapok gazdaságos működését. Amennyiben egy befektetés nem ér el egy bizonyos minimális tőkenagyságot, a befektetéshez kapcsolódó költségek annyival csökkenthetik a hozamot, hogy a befektetés elveszítheti a versenyképességét. A költségek kalkulálásánál figyelembe kell vennünk a befektetésre fordított idő költségét is.
A befektetési alap saját tőkéjének minimális nagysága, melyet a jegyzéskor el kell érnie. Ezt a Törvény rögzíti. Elérése feltétele annak, hogy a PSZÁF nyilvántartásba vegye az alapot, és megkezdhesse működését. A szabályozás így igyekszik biztosítani a befektetési alapok stabil, biztonságos működését, valamit a méretgazdaságosság-költséghatékonyság együttes érvényesülését. A leggyakoribbnak számító nyilvánosan létrehozott értékpapíralapok esetében a minimális induló tőke nagysága kettőszázmillió forint.
Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja.
A gazdaság pénzügyi szabályozása, főszerepben a jegybankkal. Monetáris politika főbb területei a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb, és az árfolyam-szabályozás. Eszközei jellemzően: a nyíltpiaci műveletek (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamat és a kötelező banki tartalékráta megváltoztatása.
National Association of Securities Dealers Automated Quotations System. Amerika elektronikus tőzsdéje (forgalma már meghaladja a NYSE-ét). Leginkább a gyorsan növekvő vállalatok (IT, Biokémia, stb.) papírjaival kereskednek. Legjellemzőbb indexe: NASDAQ composite.
A NASDAQ legfontosabb tőzsdeindexe.
A befektetés bizonyos időszak alatt elért teljesítményét adja meg százalékos formában. A befektetési alapok esetében ez az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz az árfolyam százalékban kifejezett növekedését jelenti. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) irányelvei - igazodva a Törvényhez - az árfolyamok rövidtávú ingadozása (volatilitás) miatt nem engedik a befektetési alapok éven belüli hozamának évesítését, így az egy évnél rövidebb időszakok teljesítménye kizárólag nem évesített (nominális) formában jeleníthető meg vagy tehető közzé. Az évesített hozamok megadása az egy éven túli befektetések esetében szokásos.
A kötvény árfolyama, megtisztítva a felhalmozódott kamattól. Amennyiben a névleges kamatláb kisebb, mint a piaci, akkor a nettó árfolyam alulról, ha nagyobb, akkor felülről közelít a névértékhez (lejáratkor megegyeznek).
A befektetési alapok vagyona, csökkentve a kötelezettségeik értékével.
A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete. Így például az alap- és letétkezelői díj, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjak a nettó hozamból már levonásra kerültek. A befektetés nettó hozama abban különbözik a befektetési alap nettó hozamától,, hogy az előbbi a forgalmazási díjakkal csökkentve (vételi és visszaváltási jutalék) mutatja a befektetési alap nettó hozamát.
Az az érték, ami rá van írva a részvényre. A tulajdonosi jogok elosztásának alapja. A névérték alapján számolják az osztalékot, lehet közgyűlésen szavazni, és esetleg végelszámoláskor (felszámoláskor) pénzhez jutni.
Az értékpapírok azon formája, amelynek érvényesítéséhez a birtokosnak hitelt érdemlően igazolnia kell magát. Mostanában ez a domináns forma az értékpapírpiacon.
Szűkebben: az internethez szorosabban kötődő része a gazdaságnak, de tágabban értelmezve ide sorolják a csúcstechnológiájú, tudásközpontú szektort (távközlés, biotechnológia, média stb) is.
Tokió legfontosabb részvényindexe.
A számitógépek elterjedéséig valamennyi tőzsdén általános -ha nem is kizárólagos- kereskedési rendszer, amelyben a brókerek hangos szóval -vagy egyezményes jelekkel- teszik meg ajánlataikat és azok elfogadása is szóban történik.
Az alapkezelő visszaváltható jegyeket bocsát ki, határozatlan futamidővel. A befektető bármikor kivehet, vagy betehet pénzt, naponta látja mennyit ér a befektetése.
New York Stock Exchange. Talán a világ legjelentősebb (legnagyobb kapitalizációjú) értékpapírpiaca.. Legfontosabb indexei: Dow Jones, S&P 500.
Az 1993-ban törvény által létrejött intézmény a korábbi állami garanciás betétek piacgazdasági alapokon nyugvó intézményesített védelmét látja el. Az OBA-hoz minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézet (bank, takarék- és hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár) köteles csatlakozni és csatlakozási, valamint éves díjat fizetni. A hazai bankrendszer stabilitását szolgáló intézmény legfőbb feladata, betétbefagyás (pl. bankcsőd) esetén (a csatlakozási, illetve az éves díjakból, valamint ezek befektetése utáni hozamból származó kártalanítási vagyonból) kártalanítsa a betéttulajdonosokat. 2003. január 1-jétől az OBA nem csupán betéteket, hanem hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket és letéti jegyeket is biztosít. Egy esetleges bankcsődöt követő kártalanítás jelenlegi maximális értékhatára 6 millió forint betétesenként és hitelintézetenként összevontan. Bővebben: www.oba.hu
A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, melynek Magyarország is a tagja.
Az az összeg, amit az opció jogosultja fizet az opció kötelezettjének.
A vevő opciós díj ellenében jogot szerez arra , hogy az opciós szerződésben meghatározott időtartamon belül (amerikai típusú opció) vagy egy meghatározott napon (európai típusú opció) a szerződés tárgyát képező befektetést meghatározott áron megvásárolja (vételi opció) vagy eladja (eladási opció). Az opció eladója pedig kötelezettséget vállal az opció tárgyát képező befektetés jövőbeni eladására (vételi opció), illetve vételére (eladási opció). Az opció tehát egy vételi vagy egy eladási jog megszerzése. A befektetési alapok kezelői az opciós ügyletekkel a jelenben rögzíthetik egy jövőbeli részvényvásárlás árfolyamát (egy részvényre szóló vételi opció), amennyiben annak árfolyam-emelkedésére számítanak, vagy ugyanígy biztosíthatják egy, az alap portfoliójában lévő részvény eladási árfolyamát, ha annak csökkenésére számítanak.
A részvénytársaság adózás utáni eredményéből, a vállalat osztalékpolitikájának megfelelően osztják a részvényeseknek. A névérték százalékában vagy fix összegben határozzák meg.
Az osztalékszelvény levágásának napja. Az jogosult az osztalék felvételére, akinek a tulajdonában van a részvény ezen a napon.
Az a speciális részvényfajta, melynek tulajdonosa az osztalékfizetésnél megelőzí a normál részvénytulajdonosokat. Csak akkor jogosultak az osztalékra, ha van nyereség, veszteség esetén ők sem.
Egy részvényre jutó osztalék, osztva az egy részvényre jutó adózott eredménnyel (EPS). Értéke elsősorban a társaság osztalékpolitikájától függ. Általánosságban értéke dinamikusan fejlődő cégeknél nullához , érett vállalatoknál egyhez közelít.
Over the Counter Market. Értékpapírok tőzsdén kívüli piaca.
A tőzsdeteremnek azon - a látogatótértől elkülönített- része, ahol a kereskedelem folyik.
A vállalati vagyon eredet szerint felsorolva a mérlegben. Összértékük megegyezik az aktívákkal. Főbb forráscsoportok: saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, és a passzív időbeli elhatárolások.
A legkisebb kockázatú befektetési alap, amelynek portfoliója döntő részben kötvényekből vagy betétjellegű eszközökből áll.. Az alacsony kockázat mellett a pénzpiaci alapok várható hozama alacsonyabb, mint a kötvény-, részvény- vagy vegyes alapoké.Tekintettel a kötvények futamidejével növekvő kamatlábkockázatra, a pénzpiaci alapban található kötvények hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg a 6 hónapot. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági környezet váratlan változásai legkevésbé ezen alaptípus árfolyamát érintik.
Az adott piacra bevezetett értékpapír gyors és veszteségmentes értékesíthetőségét jelenti. Ennek feltétele egyrészt, hogy folyamatos legyen az áralakulás, amit vagy a nagy piaci forgalom, illetve kiemelt piaci szereplők (árjegyzők) folyamatos árjegyzése biztosíthat. Másrészt, hogy egy-egy tétel értékesítése ne befolyásolja jelentősen az áralakulást.
Egyfajta kosár, ami az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú, stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből áll össze.
Általános jelentése befektetési kosár. A befektetőktől összegyűjtött, befektetési alapban található és az alap kezelője által befektetett vagyontömeg (lásd. befektetési alap portfoliója). Különféle befektetésekből álló, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége. A portfolió jellegű befektetések elsődleges előnyei a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció) és a méretgazdaságosság-költséghatékonyság elveinek megvalósítása.
Nagy emelkedés után a befektetők realizálják a profitot (kiveszik a pénzt a részvényből vagy a tőzsdéről). Általában némi áreséssel jár együtt.
A piac előzetes informálása egy cég profitjának kedvezőtlen (a befektetők várakozásainál kedvezőtlenebb) alakulásáról.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a hazai értékpapír-és tőkepiac felügyeletét is ellátó országos hatáskörű közigazgatási szerv. Bővebben: www.pszaf.hu
Felügyeleti szerv, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete. A PSZÁF - a letétkezelő mellett - biztosítja a befektetési alapkezelés piaca törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését. Rendszeres időközönként átfogó ellenőrzéseket tart az alapkezelőknél, melyek alkalmával tüzetesen átvizsgálja az előző ellenőrzés óta történt eseményeket. A befektetési alapkezelők részletes jelentéseket küldenek a PSZÁF részére havonta, illetve a negyedévek, félévek és üzleti évek lezárásakor.
Néhány befektetési alap részvényindexe. A külön indexet az indokolja, hogy a befektetési alapok a szabályozás értelmében nem tarthatnak egy részvényből a piaci súlyának megfelelő mértéket.
A GDP két egymást követő negyedévi csökkenése.
A referencia (angol eredetiben "benchmark") hozam a referencia index (lásd alább) hozama. Ez tehát a befektetések esetében egy olyan viszonyítási alapként használt irányadó hozamot jelent, amelyhez egy portfolió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. A referencia (benchmark) hozam egyrészt segít a befektetőknek abban, hogy a hasonló befektetések (pl.: azonos befektetési politikát folytató versenytárs alapok) teljesítményét összemérhessék, így döntéseiket könnyebben meghozhassák, másrészt iránymutatást ad a befektetést kezelő teljesítményének megítélésében is. A referencia hozam a befektetés jellegétől függően lehet egy meghatározott egyedi értékpapír (ilyen például a kockázatmentes hozamként értelmezett 12 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegy) vagy valamilyen, a befektetés jellegének megfelelő piaci index, ami több eszközből felépülő portfolióknál (pl.: befektetési alap) használatos mérőszám.
A referencia index egy olyan viszonyítási alapként használt képzetes piaci portfólió, amelyhez egy tényleges portfolió vagy befektetési alap teljesítményét mérik. Egy magyar részvény befektetési alap referencia indexe például jellemzően 90% BUX index és 10% RMAX index. Előbbi a ténylegese mögöttes piacot jelkélpezi, a 10% RMAX index pedig azt a tényt építi be a referencia indexbe, hogy egy befektetési alap mindig tartalmaz likvid hányadot. Amint a példa is mutatja, éppen az összehasonlíthatóság miatt fontos, hogy a referencia index egy olyan mögöttes értékpapírpiac átlagos összetételét tükrözze, ami a lehető legnagyobb hasonlóságot mutatja magával az értékelni kívánt befektetéssel. Az összehasonlítás alapjául választott referencia indexszel szemben támasztott további fontos követelmény, hogy az index értékét meghatározott gyakorisággal kiszámítsák és a nyilvánosság számára is elérhetővé tegyék, valamint az is, hogy az adott befektetés az index összetételének megfelelően összeállítható legyen. A referencia index általában - a befektetés típusától függően - valamilyen index, de leginkább ezek egy kombinációja.
Az adott időpontban kibocsátás alatt álló, fix kamatozású államkötvény sorozatok. Az államkötvény addig minősül referencia államkötvénynek, amíg az államkötvény eredeti futamidejével megegyező futamidejű újabb államkötvény sorozat kibocsátására sor nem kerül.
A repo-ügylet tartalmát tekintve egy kamatózó betét elhelyezése. Formailag pedig egy olyan pénzpiaci megállapodás, amely egyidejűleg rendelkezik az ügylet tárgyát képező értékpapír eladásáról és egy meghatározott időpontban és áron történő visszavásárlásáról. Valójában nem a mögöttes értékpapír eladása majd visszavásárláésa a lényeg, hanem a két árfolyam közti különbség, ami a kamatot tartalmazza. Ha például eladunk egy értékpapírt egy hónapra 100-ért és visszavesszük 101-ért, akkor a havi kamatláb 1%, ami egyenes kamatozással évi 12%-os nominális kamatnak felel meg, kamatos kamattal (azaz havi tőkésítéssel) számolva pedig 12,6825%-os effektív kamatnak. A repo-ügylet a piaci gyakorlatban jellemzően a rövid lejáratú állampapírok piacán fordul elő, aminek magyarázata, hogy ezen értékpapírok árfolyam-alakulása lényegesen jobban kiszámítható, mint a részvényeké. A befektetési alapkezelők által is használt ügylettípus olyankor fordul például elő, amikor az alapnak időlegesen pénzre van szüksége (a befektetők pénzt vonnak ki az alapból), de az alap kezelője - szem előtt tartva befektetési stratégiáját - véglegesen nem akar megválni egy-egy értékpapírtól.
Megszorító. A gazdaságpolitikai viselkedés azon formája, melynek célja a gazdaságban levő likviditás illetve a növekedés mérséklése. Eszközei a fiskális politika részéről elsősorban a költségvetési kiadások visszafogása illetve az elvonás fokozása, míg a monetáris politika részéről a szűkebb pénzkínálat illetve a magasabb kamatszint.
Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Osztalékra, közgyűlésen való részvételre és szavazásra, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó.
A részvény közgazdasági értelemben a vállalat saját tőkéjének egy hányadát megtestesítő értékpapír. Aki birtokolja a részvények 100%-át az teljes egészében birtokolja a vállalatot. A részvény mint jogi eszköz feljogosítja tulajdonosát - a részvényest - a törvények és a társaság alapszabályzata alapján a társaság irányításában való részvételre és a társaság nyereségéből való részesedésre. A részvényesnek joga van részt venni a részvénytársaság közgyűlésén és szavazni a napirendre került kérdésekről. A tőzsdére is bevezetett részvénytársaságok részvényeinek árfolyama a piaci kereslet-kínálat függvényében alakul. A részvények tulajdonlásával elérhető bevételt, így a részvénybefektetés hozamát a részvény vásárlása és eladása különbségeként keletkező árfolyamnyereség és az osztalék együttes összege teszi ki. Az osztalék a közgyűlés döntése alapján a társaság éves nyereségéből a részvényeseknek kifizetett összeg. A közgyűlésen születhet olyan döntés is, hogy a társaság nem fizet osztalékot, hanem a nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba, annak korszerűsítésére, a nagyobb jövőbeni nyereség elérése céljából. A részvények kockázata, egyben várható hozama nagyobb a kötvények kockázatánál és várható hozamánál. Részvények elsősorban a részvényalapok és a vegyes alapok portfoliójában képviselnek mértékadó részt.
A részvényalap portfoliójának legalább 50 százalékát tartósan részvények alkotják, így ez az alaptípus értelemszerűen magas kockázatú befektetésnek számít. A magas részvényarány miatt az ilyen típusú alapok árfolyamának ingadozása (volatilitása) magasabb, mint a pénzpiaci, kötvény- vagy vegyes alapoké. Tekintve azonban, hogy a részvénypiacok teljesítménye hosszú távon általában felülmúlja a kötvénypiacok teljesítményét, a részvényalapokkal elérhető hozam is nagyobb, mint a kisebb kockázatú alaptípusok várható hozama. Bár a részvényalapok gyakorlatban ugyanúgy használhatók rövid távú részvénypiaci spekulációkra, mint az egyes részvények, kockázatosságuk (magas volatilitásuk) miatt a kötvény- és vegyes alapokénál is hosszabb távra, minimálisan 3-5 évre ajánlott befektetések.
A részvényeket vásárló befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a gazdasági környezet (makroszintű kockázat), az adott ágazat jellemzői (iparági kckázat), valamint a társaság gazdálkodási eredményei (egyedi cég-kockázat) rövidebb vagy hosszabb ideig kedvezőtlen változásokat mutatnak, amelynek eredményeként a részvény árfolyama csökkenhet. Természetesen viszonylag rövid időtávon belül ennek az ellenkezője is előfordulhat. Így egy adott jövőbeni időszakra nagyon nehéz trendjében előrejelezni az időszak végi várható hozamot. Ez a kockázat lényege. Nem az, hogy nagy valószínűséggel nagyot veszthetünk. Hanem az, hogy elég nagy valószínűséggel nyerhetünk, de ugyanekkor valószínűséggel veszthetünk is. A kockázat lényege a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. A részvényeket jellemző magasabb kockázattal magyarázható, hogy a részvénybefektetések tartását hosszabb távra, minimálisan 3-5 évre ajánlják, ugyanis a hosszabb időtáv kisimítja a rövid távon jelentkező, eseti befolyásoló tényezőket, s egyre nagyobb teret enged az alapvető, trendszerű magyarázó erőknek.
Egy Rt. névre szóló részvényeinek tulajdonosairól vezetett könyv.
A származtatott alap kezelője a valamely mögöttes befektetéshez (index, egyedi értékpapír vagy azokból álló kosár) kötődő opciós ügyletek megkötése után az aktuális piaci helyzethez mérten kiszámítja az alap részvételi arányát. Ennek mértéke tükrözi, hogy mennyire volt drága a tőkegaranciát biztosító garantált betét és mennyibe került a mögöttes piacot lefedő opció. A részvételi arány az adott alaphoz kötődő mögöttes befektetés teljesítményéből való részesedés mértékét jelzi az alap befektetői számára. Optimális piaci helyzet esetén a részvételi 100 százalék, ekkor az alap befektetői az alaphoz kötődő mögöttes befektetések teljesítményét teljes egészében megkapják. Jellemző mértéke a hazai piacon 60-120% közötti.
Az RMAX index a magyar állampapír index család tagja. Az index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő éven belüli állampapírokat amelyek nem rövidebbek három hónapnál. Az index a kosarában található állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg.
Az RMAX a rövid lejáratú (éven belüli) állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amelyben a MAX-ból - a futamidő rövidsége miatt - kikerülő, fix kamatozású, három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű Magyar Államkötvények, valamint a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyek találhatók. Az RMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia-index (benchmark).
A befektetési alapkezelők az alapról rövidített tájékoztatót kötelesek készíteni, amit a forgalmazónak az alapot választó befektető részére a folyamatos forgalmazás során minden esetben át kell adni. A rövidített tájékoztató célja, hogy a terjedelmesebb kibocsátási tájékoztató és kezelési szabályzat mellett egy rövid, lényegre törő információs anyag is a befektetők rendelkezésére álljon. A rövidített tájékoztató 15 hónaposnál nem lehet régebbi.
Standard & Poors 500. Amerikai részvényindex, amely az 1940-es évektől 500 társaság részvényeit tartalmazza, többségében a NYSE-en, kisebb részben az AMEX-en jegyzett cégeket.
Részvényeladás annak előzetes birtoklása nélkül. A lényeg, hogy árfolyamesésre játszva, később olcsóbban megvegyük a papírt. Magyarországon a törvény határidős termékek esetében teszi lehetővé.
Az inflációnak és a gazdasági stagnálásnak (esetleges recessziónak) az együttese egy gazdaságban.
Olyan befektető, hosszú távú haszonra törekszik az adott iparágban.
A származtatott ügylet közgazdasági értelemben egy másodlagos tőkepiaci eszköz, amit a befektetési szolgáltató hoz létre, de bázisa mindenkor egy létező, a szolgáltatótól független piaci eszköz. Például részvényt lehet venni közvetlenül, vagy az arra a részvényre kiírt opción keresztül is. Utóbbi esetben az opciót egy befekteés szolgáltató hozza létre és mint önálló értékpapírt értékesíti a befektetőnek. A származtatott ügylet tehát egyfajta szűrőt és közvetítőt képez az eredeti piac és a befektető között. Indokoltsága, hogy vannak befektetők, akik a piaci folyamatokat nem közvetlenül, hanem bizonyos módosításokkal szeretnék érezni. Az opció vevője például jogot szerez arra, hogy lejáratkor megkapja a részvény pozitív hozamát, de ne szenvedje el a veszteséget. Éppen azért mert a származékos eszközök csökkentik a kockázatot, pénzbe kerülnek. A származtatott ügyletekhez tartoznak a határidős és opciós ügyletek, melyek közül a hazai alapok befektetési gyakorlatában is jól ismert ügylettípus a határidős BUX ügylet. Ebben az esetben a származtatott termék maga az index (BUX), amelynek értéke jól láthatóan más eszközök - jelen esetben az indexben lévő tőzsdei részvények mindenkori - értékétől függ.
Olyan befektetési alap, ami a befektetőktől összegyűjtött vagyon egy részét származtatott ügyletekbe fekteti. A származtatott befektetési alapok egyik, hazánkban is jól ismert típusa a garantált befektetési alap. Ez saját tőkéjének jellemzően döntő részét egy betét jellegű befektetésben helyezi el, ami a felhalmozott kamatok növekményének köszönhetően az alap futamidejének végére biztosítja a befektetés induló értékét (tőkegarancia) vagy egy annál magasabb értéket (tőke és hozamgarancia együtt). Az alap saját tőkéjének kisebb részét az alapkezelő jellemzően opciós ügyletek (származtatott ügylet) megkötésére fordítja, ahol az ügyletek értéke a mögöttes befektetés futamidő alatti árfolyam-alakulásához kötött. A származtatott befektetési alapok hazánkban is növekvő népszerűsége abban rejlik, hogy az alap befektetőinek a tőkegarancián/hozamgarancián túl az alapban lévő származtatott (jellemzően opciós) ügyleteknek köszönhetően lehetőséget biztosít a mögöttes - jellemzően részvény - befektetések hozamából való részesedésre.
Olyan elszámolási rendszer amely szerint az üzlet megkötésének napját (tárgynap) követő második napon történik meg az ügylet pénzügyi teljesítése.
A befektetési alapkezelők minden alap forgalmazásának megkezdése előtt kötelesek elkészíteni és a PSZÁF-engedély megadása után nyilvánossá tenni az adott alap tájékoztatóját. A tájékoztatónak részletesen tartalmaznia kell az adott alap adatait, az alapkezelőjének, letétkezelőjének, és forgalmazójának adatait. Az alap befektetési politikáját és az alap működése során felmerülő költségek elszámolásával kapcsolatos kérdéseket az alap kezelési szabályzata tartalmazza.
Tokió értéktőzsdéje. Legfontosabb indexe a Nikkei.
A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap egyik típusa a többi befektetési alaptól eltérően a magasabb hozam elérése érdekében magasabb kockázat vállalásával tőkeáttételes ügyleteket is köthetnek. A tőkeáttételes ügyletek révén a származtatott alap az alap saját tőkéjét lényegesen meghaladó volumenben is köthet ügyleteket. Ez a Törvény szerint az alap saját tőkéjének kétszerese, deviza alapú származtatott ügyletekbe fektető alap esetén annak négyszerese. Ilyen módon az ügylet tárgyát képező befektetés árfolyamváltozása a tőkeáttételt megvalósító befektetési alap árfolyamára többszörös hatással lehet mind pozitív, mind negatív irányban. Ez a magyarázata, hogy a tőkeáttétellel működő alapok kockázata a legnagyobb (meghaladja a részvényalapok kockázatát), ugyanakkor a megvásárlásukkal elérhető hozam is a legmagasabb.
Vállalati szinten, egy cég idegen tőke, saját tőke aránya. A határidős ügyleteknél, ahol nem kell kifizetni az ügylet értékét, csak annak egy részét, a margint a kifizetett pénz és az ügylet értéke közti arányt is nevezzük tőkeáttétnek (minél nagyobb, annál nagyobb a kockázat).
A tőkegarancia előre meghatározott feltételek mellett garantálja az adott befektetés esetén, hogy a befektető semmilyen esetben sem veszítheti el kezdeti befektetése nominál értékét. Azaz ha befektetett forintot, akkor a befektetés lejáratakor is legalább ennyit fog visszakapni. A tőkegarancia klasszikus formájában egy tőkeerős és megbízható intézmény, pl. egy bank által nyújtott garancia, amiért a befektetőnek meg kell fizetnie a garancia árát. A tőkegarancia gyakran kötődik a származtatott befektetési alapokhoz, melyeknél a tőkegaranciát az alap befektetési politikája biztosítja. Ebben az esetben az alap befektetései között szerepel egy olyan betét jellegű befektetés, amely minimálisan a befektetett tőke megtérülését garantálja. A tőkegarancia párosulhat hozamgaranciával is. A tőkegaranciával vagy esetlegesen hozamgaranciával is ellátott befektetési alapot nevezik garantált alapnak.
A kínálatot és keresletet legjobban koncentráló piac. Működését és alapítását szigorú törvényi keretek betartásához kötik (tőzsdetagok száma, alaptőke, miniszteri engedély). Magyarországon kettő működik: BÉT, BÁT.
A tőzsde sok okból szünetelhet: Ünnepnap, technikai problémák, stb., de ami ennél fontosabb: van egy beépített mechanizmus az egyes értékpapírok szüneteltetésére. Túl nagy árfolyam elmozdulás esetén, lehiggasztva a brókereket, automatikusan szünetel az adott részvény kereskedelme a BÉT-en. Ideiglenes, maximum 15 perces szünet akkor lép életbe, ha egy részvény legalább 10, legfeljebb 20 százalékkal (a BUX indexkosárban lévő részvényekre: legalább 8, legfeljebb 15 százalék) mozdul el a bázisártól.
Egy piac alapvető mozgásáról folyamatosan tájékoztató mutató. Részvényeknél általában árfolyamindexet, kötvényeknél hozamindexet használnak.
Az ügyfeleknek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenleg terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.
Olyan befektetési alap, amely egyszerre több piactípuson fektet be. Az eltérő piactípusok eltérő időzítésű piaci kilengései a tapasztalat szerint a teljes portfólió volatilitását tompoítják az egyes részpiacokéhoz képest. Így egy kiegyensúlyozott befektetési eszköz alakítható ki, melynek hozama kevésbé függ egy-egy kiemelt piaci terület sajátos öntörvényeitől. Egy ilyen alap portfoliójában jellemzően kötvények, részvények, áru- és pénzpiaci eszközök szerepelhetnek, de tartósan egyiknek sincs meghatározó súlya. Ez az alaptípus kockázatát tekintve - vegyes összetételénél fogva - a kötvény- és a részvényalapok között helyezkedik el, jellemzően közép és hosszú távra, minimálisan 3 évre ajánlott befektetés.
Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit a forgalmazónál visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható. A hazai gyakorlatban valamennyi formára találunk példát, de gyakoribb a fix összegű jutalék alkalmazása. Az eladási és a visszaváltási jutalék figyelembe vételével határozható meg a befektetés nettó hozama.
Részvények/tőzsdék esetén az árfolyam változékonyságának mérőszáma. Nagy volatilitású részvény/piac az, amely nagy kilengések mellett fel-le mozog ellenkező esetben stabil részvényről/piacról beszélünk.
A kibocsátó hazai joga szerint értékpapírnak minősülő okirat vagy számítógépes adat, amely egy tőzsdére bevezetett mögöttes értékpapír-sorozatra szól. Meghatározott időpontban vagy időpontokban lehívható jegyzési, elővásárlási vagy vételi jogot testesít meg.
Adott részvény, utolsó kötésének árfolyama. Ha egy kötés sem születik, akkor az utolsó záróár marad az aznapi záró is.
Az alapkezelő nem visszaváltható jegyeket bocsát ki, meghatározott időre. Leginkább egy zárt alapítású részvénytársaságra hasonlít, ha bevezetik, akkor tőzsdén forgatható.
Olyan befektetési alap, mely alap befektetési jegyeinek jegyzésében és tulajdonlásában csak egy előre meghatározott befektetői kör vehet részt. A lehetséges befektetők körét a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell. A zártkörű befektetési alap befektetői köre az alap futamideje alatt változhat, ehhez a már meglévő befektetők mindegyikének írásos beleegyező nyilatkozata és a kezelési szabályzat módosítása szükséges.
Olyan befektetési alap, melynek futamideje előre meghatározott. A futamidő lejártával az alap vagyona a befektetési alapkezelő maradványköltségei után felosztásra kerül a befektetési jegy tulajdonosok között befektetési jegyeik arányában.
A hozamgörbe a különböző futamidejű és azonos kockázatú befektetésektől elvárt hozamokat mutatja meg. A zeró kupon hozamgörbe segítségével a egyes kamatszelvények és tőketörlesztések árfolyama önállóan is meghatározható, hiszen ezek mindegyike felfogható egy-egy különálló jövőbeni pénzáramnak. A zeró kupon hozamgörbe a piacon forgó állampapírok árfolyamadataiból kerül kiszámításra.
A ZMAX index a 6 hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index. Tartalmazza a 14 és 182 nap közötti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvényeket, valamint diszkont kincstárjegyeket. A ZMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia- index (benchmark).
A bankközi elszámolásokat és átutalásokat elszámoló elektronikus rendszer.
